"Üdvözletem, fiúk lányok, itt Hannah Baker beszél. Élőben, sztereóban. Ezúttal nincsenek bocsánatkérések, nincsen ellenvetés, és főleg, semmi kívűnságműsor. Remélem, felkészültetek, mert épp arra készülök, hogy elmesélljem nektek az életem történetét. Egészen pontosan, azt, miért is ért véget. Ha ezt most hallod, ha megkaptad ezt az édes kis dobozt, az azt jelenti, hogy a neved fel fog bukkanni, előbb vagy utóbb. Ífgérem. Miért is hazudna egy halott lány?"

A 17 éves Clay Jensen egyik nap az iskolából hazatérve furcsa csomagot talál a házuk küszöbén, melyen a saját neve áll. Miután felbontja, fény derül a tartalmára: 7 darab kazetta, és egy térkép, melyen különböző pontok vannak bejelölve. Az első kazettát meghallgatva hasít belé a felismerés: osztálytársa, Hannah Baker, aki néhány héttel azelőtt lett öngyilkos, egy üzenetet hagy hátra. Egy hosszú, hét magnókazettányi üzenetet, összesen 13 történettel. Mindegyik történet szerepet játszott az életében, mindegyik közelebb vitte ahhoz, hogy végül öngyilkos legyen. Mindegyik történet egy személyhez kapcsolódik, mindegyik személyhez el fog jutni a doboz, szép sorjában. Vajpn Clay miért kapta a dobozt? Mit követett el?

Jay Asher regénye több szempontból is egyedi, és zseniális. A kazettás megoldás és felépítés már elsőre elnyerte a tetszésem, és ahogy egyszerű, hétköznapi szavakkal tud mély, emberi érzéseket közvetíteni, olyanokat, amelyek mind megjelenhetnek egy tinédzser életében... az pedig valami fantasztikus. A csípős humor, a szarkazmus helyenként csak még szívszaggatóbbá tudja tenni a történetet, a kazetták pedig egyre csak fogynak, az olvasó pedig azt veszi észre: szurkol, hogy Hannah ne jusson el a 13-ig.